Iskolánk történetéből

A Karvai Mezőgazdasági Tanonciskola a Nyitrai Kerületi Bizottságtól július 9-i dátummal megkapja alapítólevelét, s így szeptember 1-jén Megnyitja kapuit. Az alapítólevél szerint az intézmény legfontosabb célja, hogy alapképzést nyújtson azoknak a fiataloknak, akik a mezőgazdaságban kívánnak elhelyezkedni.

Az iskola a tanítás biztosításának céljából megkapja Láng Gusztáv gépgyáros államosított kastélyát, melyet két év alatt sikerül átépíteni : a földszintes épületre emelet kerül, fokozatosan kialakítják a tantermeket, a konyhát, az iskolai éttermet, a melléképületeket pedig tanműhelyekké és raktárakká alakítják át. A főépületben kap helyet a diákotthon, melynek befogadóképessége 150 fő. Az iskola további területekhez is hozzájut, ezek eredetileg szintén a Láng-birtok részét képezték /parkok, 3,2 ha szőlőültetvény, 1,8 ha kert, 2 ha liget/. Ez a terület arra szolgált, hogy bemutató tangazdaságként a diákok szakmai képzését segítse.

Az első iskolaévben az egyéves növénytermesztési és állattenyésztési szakokon és a kétéves kovács és bognár szakokon indul útjára a képzés. Intézményünk első igazgatója Dudok Mihály, igazgatóhelyettese Lenthár Ferenc, tanítói és szakoktatói Csank Zoltán, Szalai József és Szelle Szilveszter, a kovács szak vezető mestere Csehi Béla, a kovács szak mestere Bartal Károly, a bognár szak vezető mestere Rácz János, a bognár szak mestere Prokopec Ferenc, főnevelője Csernyánszky Károly, nevelője Pekarik Béla.

Az iskola további alkalmazottai voltak még : könyvelőnőként Drinóczi Karolina, raktárosként Vyleta Stanislav, főszakácsnőként Marcsa Mária, szakácsnőként Jaksa Katalin és Kerekes Gabriella, járművezetőként és fűtőként Halász József, vincellérként Bugany Vilmos, kertészeti dolgozóként Dudok Mihályné, Gulyás Istvánné, Halász Józsefné, Kakula Károlyné, Káčer Istvánné, Ovszenák Lászlóné, Sabla Imréné, Turcsek Jánosné és Virág Józsefné.

A további évek

• 1954/55
  Iskolánk megnyitja kovács és bognár szakokon az individuális, ún. ciklusos oktatást. Azon tanulók, akik ezt a tanulmányi formát választották, a nagyüzemekben szakmunkát végeztek, és az iskolaév folyamán kétszer három hónapos oktatásban részesültek, az elméleti elkészítés befejezése után pedig szakmai vizsgát tettek. /Ez az elméleti képzés 1961-ben megszűnt./
  
  
• 1955/56
  Befejeződik a képzés az egyéves növénytermesztés és állattenyésztés szakokon.
  
  
• 1956/57
  Áthelyezik Komáromból Karvára a melegkedvelő növénytermesztési szakot, amely egyben kétéves mesteriskola is volt.
  
  
• 1959/60
  Áthelyezik Kvetoslavovóról Karvára a mezőgazdasági szaktanintézet kertészeti szakát. A kétéves szakok ettől az iskolaévtől már háromévesek.
  
  
• 1959/60
  Megkezdődik a kétszer öt hónapig tartó képzés az állattenyésztés és növénytermesztés szakokon, mely a mesteriskola keretén belül valósult meg. Ezek tanulók az iskolaév további részét szakmai gyakorlaton töltötték saját üzemeiknél. /Ez a tanulmányi forma 1962-ben megszűnt/. A melegkedvelő növénytermesztési szak helyébe a szőlészet szak lép a kétéves mesteriskola keretén belül.
  
  
• 1963/64
  Áthelyezik a Vágsellyei Mezőgazdasági Mesteriskola kertészet szakát Karvára.
  
  
• 1965/66
  Iskolánk tangazdasága 92,9 ha-ra bővül, s ezzel sikerül biztosítani a szakgyakorlat tanmenetének maradéktalan betartását. Kiültetésre kerül : 12, 76 ha szőlő, 11,44 ha alma, 14,04 ha kajszibarack, 5,06 ha őszibarack, 1,48 ha ribizli. 2 ha-on fóliasátras kertészet, 2 ha-on szabadföldi kertészet, a többi területen pedig növénytermesztés folyik. Szőlészet szakon is elkezdődik a szakképzés.
  
  
• 1968/69
  Megszűnik a mesteriskola.
  
  
• 1971/72
  Befejeződik az új lakóház építése, melybe hat család költözik be az iskola alkalmazottai közül.
  
  
• 1978/79
  Felépül 12 új lakásegység, ebből 7 lakás diákszállás, 5 alkalmazotti lakás, 1 pedig fogorvosi rendelő. 1978. október 14-én iskolánk fennállásának 25. évfordulóját ünnepli.
  
  
• 1980/81
  Megalakul intézményünkben a dolgozók középiskolája, melynek időtartama két év, és érettségi vizsgával végződik.
  
  
• 1981/82
  A hátsó épületrész elkészültével az iskola épülete nyolc tanteremmel bővül. Az első érettségi vizsga iskolánk történetében.
  
  
• 1987/88
  Befejeződik az új tornaterem építése.
  
  
• 1991/92
  A Komáromi Mezőgazdasági Szakközépiskola kihelyezett osztálya megkezdi működését intézményünkben kertészet szakon. A képzés négyéves és érettségi vizsgával zárul. A restitúciós törvény értelmében a tangazdaság nagy részét az iskola visszaadja az eredeti tulajdonosoknak.
  
  
• 1992/93
  A dolgozók középiskolája átalakul kétéves, nappali tagozatú felépítményi képzéssé. Ez a tanulmányi forma kétéves és érettségi vizsgával végződik. Ebben a tanévben indul iskolánkon egy új, hároméves szak : mezőgazdásznő vidéki szolgáltatások részére.
  
  
• 1993/94
  Elkészülnek és átadásra kerülnek az üvegházak és az új tanműhelyek női és férfiöltözőkkel és zuhanyozókkal.
  
  
• 1998/99
  Iskolánk épületében ettől az iskolaévtől kezdve két intézmény müködik : a Karvai Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet és a Karvai Kertészeti Szakközépiskola.
  
  
• 2002/03
  A két különálló iskolát egyesítik, az intézmény új neve : Karvai Összevont Kertészeti és Mezőgazdasági Középiskola.

• 2008  Karvai Szakközépiskola    

Intézményünk nevei az elmúlt 50 év alatt

• 1953/54
  Mezőgazdasági Tanonciskola /a kétéves szakok iskolája/ és Munkásifjúsági Központ /az egyéves szakok iskolája/,
  
  
• 1955/56
  Mezőgazdasági Tanonciskola és Mezőgazdasági Mesteriskola,
  
  
• 1963/64
  Mezőgazdasági Szaktanintézet és Mezőgazdasági Mesteriskola /1969-ig/,
  
  
• 1980/81
  Mezőgazdasági Szaktanintézet és Dolgozók Középfokú Szakiskolája /1993-ig/,
  
  
• 1993
  Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet,
  
  
• 1998/99
  Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet és Kertészeti Szakközépiskola,
  
  
• 2003 január. 1.
  Összevont Kertészeti és Mezőgazdasági Középiskola.

• 2008 szeptember 1.                                                                                                                               Karvai Szakközépiskola